Az értékesítés az egyik legősibb szakma, mégsem tanítják az iskolákban. Már az ősi társadalmak is a cserére épültek: nekem van valamim, ami neked nem nincs és neked valamid, ami nekem kell, tehát cseréljük, hogy mind a kettőnknek jó legyen. Ez manapság sincsen másképp: nekem van egy termékem, szolgáltatásom, ami neked jó, ezért cserébe pénzt vagy bartelt kérek.

Legyünk őszinték, nem a legkönnyebb szakmák egyike az értékestés. Nem véletlen, hogy amikor ezeket a sorokat írom, ez az egyik hiányszakma a világban.

Azt vettem észre mióta értékesítő vagyok, hogy sokan azt hiszik értékesítőnek születni kell. Ha már jó beszélőkéd van, akkor sikeres értékesítő leszel. Ők tévednek. Az értékesítés igazából egy nagyon unalmas szakma. A bevált rutinok ismétlődéséről szól, egy megfelelő rendszer alapján.

Ez nem az a szakma, ahol a gyors siker várható, de ha kivárod a sorod és megtanulod a leckéket, akkor az egyik legjövedelmezőbb. Nem véletlen, hogy a vállalkozások vezetői az értékesítők közül kerülnek ki a legtöbben.

Bizonyos szemszögből nézve az értékesítő az, aki mozgatja a piacot. Ha ő nincs, nem lesz bevétele, pénze a vállalkozásnak. Lehet nagyon szuper a termék, de ha nincs, aki felhívja rá a vevők figyelmét és ezzel eladja, senkihez sem jut el.

Értékesítőnek olyan lenni, mint háborúban a frontvonalban, soha se tudod mi fog történni, de mész előre. Őszintén megvallva olyan lehet, mint a kábítószer. Ha egyszer rákapsz az ízére, nem tudod abbahagyni.

Én is így vagyok vele. Régebben féltem tőle, ma már a véremmé vált, imádom az új tárgyalásokat, beszélni az ügyfelekkel.

Hozzá tartozik egy végtelen ember szeretet is, mert enélkül korán feladják a legtöbben.